Foto: Fortepan / Lissák Tivadar, 1943
Tihany Füred felől – A 71-es főút Tihany és Balatonfüred közötti szakaszáról nyíló kilátás a Tihanyi-félsziget keleti, Fehérpartként is emlegetett oldalára

Ha kicsivel is beérjük, akár egy pohár vízben is tanulmányozhatjuk a délibáb jelenségét. Emeljünk fel egy vízzel teli üvegpoharat úgy, hogy az oldalán át alulról nézhessük a víz felszínét, ami egy ezüstösen csillogó tükörnek fog tűnni. Ha mutatóujjunkat feljebb csúsztatjuk a poháron, hamarosan megpillanthatjuk a „tükörben” is. Mivel ujjunk valódi helye felett látjuk annak tükörképét, ezért „felső állású délibábról” beszélhetünk a minket mostanra már meglehetősen furcsán méregető kollégáknak, kíváncsi családtagoknak. Még azt is megemlíthetjük, hogy az alsó állású délibáb egyébként sokkal gyakoribb, de ahhoz már meg kellene fordítanunk a vizespoharat.

A tipikus hortobágyi, az aszfaltutas és a Cholnoky által megfigyelt balatoni délibábok – vagy tudományosabb nevükön légtükrözések – mind alsó állásúak, a tárgyak alatt látjuk a tükörképüket. Ilyenkor a meleg, ritkább légréteg van alul, felette pedig egy hűvösebb, sűrűbb réteg húzódik. A légtükrözést az eltérő sűrűségű rétegek határán megtörő és irányváltozásra kényszerülő fény okozza. A rónák és utak esetében a földfelszín melegíti fel a közvetlenül felette lévő levegőt, a Balatonnál pedig a napközben felmelegedett víztömeg tartja langyosan még a reggeli órákban is az alsó légréteget. A korán kelő nyaralóknak ezért van jó esélyük délibábot megfigyelni. De az utószezonra érkezők is nagyobb szerencsével láthatják, hiszen „szeptemberben legélesebb a különbség a víz és levegő hőmérséklete között” – magyarázza Cholnoky A Balaton színtüneményei című írásában.

Felemelve – 1895. szeptember 7-én Cholnoky Jenő különlegesen erős légtükrözést figyelt meg. Kis noteszébe (terepnaplójába) rajzban is megörökítette a tihanyi Fehérpart kihegyesedését és a saját tükörképükön ringatózó, „csodálatosan felemelt” jachtok, csónakok látványát a füredi fürdőház előtt
Átfestve - A Balaton színtüneményei című, 1906-os írásában a légtükrözés bemutatásához Cholnoky saját megfigyeléseit használta fel illusztrációként. Terepnaplójának rajza alapján készült vízfestményén a fürdőház és a ladikok második tükörképe is jól kivehető a „gyengéden rengő víztükrön”
Flóderozva – Ezt a vázlatrajzát is 1895. szeptember 7-én készítette Cholnoky. Zánka környékének látványát igyekezett megörökíteni, ahogy a megművelt területek ferde sávjai a légtükrözés miatti duplázódástól egészen érdekes, faerezetes mintázatot mutattak. Jobbra Akali templomtornya tűnik fel
A Baross gőzös – A lapátkerekes gőzöst 1889 nyarán bocsátották vízre, eredeti neve Kelén volt. 1891-ben nevezték át Barossra, a dualizmus korának kiemelkedő politikusa, Baross Gábor, a „vaskezű miniszter” után. Balatonalmádiból ment Füredre, majd át Siófokra, ezután visszatért Füredre és újra Almádiba. A Balatont fél óra alatt szelte át

„A leggyakoribb az a tünemény, hogy a tóra kinyúló sötét parti részletek vége mintegy felemelkedik a levegőbe.” Ilyet tapasztalt meg Cholnoky 1895. szeptember 7-én, amikor Csopakról Boglárra tartott a Balaton Bizottság kis petróleummotoros hajóján. „Egész Tihany alatt végig egy »Strandlinia« [egy másik partvonal] huzódott el a bámulatig hűen imitálva. A Fehér partok vége egészen kihegyesedett. A füredi yachtok csodálatosan fel vannak emelve s egy felfordított hasonmáson lebegnek. Udvari, Örvényes, Akali tükörképük felett lebegnek, de csak egy darabján, azután azon alul egész szépen meg lehet különböztetni a lanyhán rengő víz hosszura nyujtott tükrözését. Zánka alatt a ferdén partra nyuló kultura határok egész flóderozás szerü parttá váltak a légtükrözés folytán.”

A következő év őszén, 1896. szeptember 25-én reggel az általa is gyakran használt Baross gőzöst pillantotta meg a tó közepe táján úgy, hogy a tükrözés a hajó három uszályát részben megduplázta, részben kitakarta, egészen eredeti formát kölcsönözve nekik.

A Balaton Bizottságnak a tihanyi rév előtt volt egy áramlás-méréshez használt bódéval ellátott, kis tutaja. Cholnoky – naplói tanúsága szerint – olykor hosszú órákat is eltöltött rajta, és bőven jutott ideje rajzolni is. A Boglár és Fonyód felé nyíló kilátásról 1896. augusztus 27-én, 28-án és szeptember 21-én is készített vázlatokat, összesen hatot. Ezek közül négyen is megörökített délibábot.

Megy a gőzös... – Cholnoky Jenő 1896. szeptember 25-én, reggel fél nyolckor készült vázlatos rajza a Füredről Almádiba tartó, a légtükrözés miatt különös formát öltő Baross gőzösről és három uszályáról
Gőzös átfestve – Akvarelljén, melyet Cholnoky a fenti, gyors vázlatképe alapján készített, még jobban látszik, hogy a „felemelés” egyben „kitakarást” is jelent. A megterhelt uszályoknak csak az orra ér a tükrözés síkja fölé, a többi része rejtve marad, ami még érdekesebb formát eredményez
Nyugalomban – Cholnoky ezt a rajzát 1896. augusztus 27-én, délután 5 órakor készítette a tihanyi rév közelében. A tó vize sima volt, visszatükröződött benne a komphajó és a révkikötő mólója; a levegő pedig egészen tiszta, ezért látszódtak olyan jól a hátterében a boglári és fonyódi hegyek
Emelkedett állapotban – 1896. szeptember 21-én, közel 1 hónap múlva, délután 4 órakor, Cholnoky ismét lerajzolta a boglári és fonyódi hegyeket a tihanyi rév mellől. A tó erősen hullámzott, az ég felhős volt. A hegyek erősen felemelve, tükörképükön pihentek. Szeptemberben egészen nagy különbség is lehet a víz és a levegő hőmérséklete között, ez eredményezte a rajzon megörökített, látványos légtükrözést is