1473-ban indultak el azok a fénysugarak, amelyeket az Orion-konstelláció alfája, a Betelgeuze bocsátott ki a fotózás pillanatában (amennyiben a csillag 548 fényév távolságát vesszük alapul)
1473-ban indultak el azok a fénysugarak, amelyeket az Orion-konstelláció alfája, a Betelgeuze bocsátott ki a fotózás pillanatában (amennyiben a csillag 548 fényév távolságát vesszük alapul)
Alighanem a nap- és a holdfogyatkozások, bolygóegyüttállások és -fedések a legszebb csillagászati jelenségek, melyek emléke mélyen beivódik a megfigyelőbe, sőt előfordul, hogy a történelem részese lesz. Az okkultációknak (amikor fedik egymást az égitestek) és együttállásoknak (amikor csak...
A buborékok – ahogy itt, a Földön megszoktuk a szappanbuborékok játékos látványát – fénylő, gömbölyű hártyák két közeg határán, apró, törékeny, pillanatnyi tünemények. Buborékok azonban nemcsak a Földön, kis léptékben, hanem az univerzumban is előfordulnak és nem is olyan ritkák, mint azt elsőre...
Az Elburz – a Kaszpi-tó déli, csapadékos partvidékét a száraz, belső-iráni medencéktől elválasztó magashegység – februárban, 2000 m felett hóborította terep. A legmagasabb hegy, az 5670 m magasra emelkedő Damávand vulkán szomszédságában táboroztunk le, hogy a hóval borított hegyoldalakat a tél...
„Azért görbe a Göncölszekér rúdja, mert a Boszorkány szeme lehúzza...” Ha az égbolt alatt tekintetünkkel követjük a szekér rúdjának ívét, éppen a narancssárga színű csillaghoz jutunk.
Gyakran felmerül a kérdés: vajon miért olyan izgalmas és szép dolog a csillagos égbolt kedvtelésből történő megfigyelése? A sok közül az egyik magyarázat a felfedezés lehetősége. E szó hallatán talán sokunk előtt megelevenedik a szlogen: „Fedezd fel magad!”, de itt nem erről van szó. A csillagos...
Pünkösdhétfőn, bolondos reggeli szélben, hirtelen ötlettől vezérelve találtam ki a címben említett programot. Feleségemnek az javasoltam, hogy próbáljuk ki egy balatonakarattyai kapucsínóját, majd – ha kitart estig a hirtelen beköszöntött derült idő – a közeli kilátóból figyeljük meg a két...
A Tejúton túli csillagászati objektumok megjelenése szokatlan és idegen a Földön tapasztalt jelenségek látványához képest. Bár asztrofizikai elméletekkel leírhatók a távoli csillaghalmazok, csillagködök, galaxisok, azok fizikai valójukban elménk számára a mai napig szinte felfoghatatlanok....
„Amikor esti csillagként látható, már szürkületkor, minden más csillagot megelőzve siet a vaksi éjszakába induló vándor elé” – olvashatunk költőien a Vénusz esti láthatóságáról Bödők Zsigmond tolmácsolásában, amely 2020-ban, a bolygó Nappal való együttállásával zárult június 3-án. Elevenítsük...
Nyakunkon a nyári forróság, amikor sokan egy hűsítő italról, kellemes vízparti pihenésről, vakációról álmodoznak, vagy csak árnyékba vágynak. Becsüljük meg a meleget, ha ugyanis Földünk csak egy kicsit is messzebb lenne a Naptól, nemhogy kánikula – élet sem lenne...
Magyarországról a tavaszi égbolton nem látszódik a Tejút. Ahogy Földünk egy év alatt körbejárja a Napot, évszakról évszakra éjszakánként más-más irányban látunk ki a kozmoszba. Minden év első harmadában jellemzően a Tejút síkjára merőleges irányba fordul hazánk ege esténként. Ekkor szabad...